vegyészmérnök alapképzés
Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BSc-) fokozat
– szakképzettség: vegyészmérnök
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Chemical Engineer
A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán 2019. szeptembertől vegyészmérnök alapszakot indítottunk. Az újonnan induló vegyészmérnök képzés keretében az országban először, kísérleti jelleggel bevezettük a személyre szabott oktatási modellt, amelytől a képzés színvonalának emelését és egyben a lemorzsolódás csökkenését várjuk.
SZEMÉLYRE SZABOTT
OKTATÁSI MODELL
A munkaerőpiac is egyre kevésbé éri be a formális oktatás nyújtotta lehetőségekkel; mind több szektorban lesz szükség olyan speciális kompetenciákra, amelyeket az egyetem nem tud kialakítani. A munkaerőpiac számára, különösen a kiemelt ipari partnereink érdekében, az általános tanrendbe illesztett egyéni, személyre szabott tanulási ösvényeket igyekszünk kialakítani.
A javaslat lényege, hogy az alapképzésbe belépő hallgatóink mellé páronként egy fiatal oktató mentort állítunk. A mentorok feladata, hogy heti rendszerességgel konzultáljanak a rájuk bízott hallgatókkal, segítsék a hallgatók előrehaladását a tanulmányaik során. Ezzel együtt folyamatosan monitorozzák az újonnan indított vegyészmérnökképzés szakmai tárgyait, hogy azok mennyiben segítik elő a megfelelő mérnöki kompetenciák kialakulását. Ahol szükséges az egyének szintjén avatkoznak be, vagy ha a jelenség általános, akkor arra a teljes képzést érintő javaslatokat fogalmaznak meg. A másod évtől kezdődően egy-egy mentor két korábbi hallgatójához újabb 2-2 hallgató kerül, és a 3. évben szintén (lásd keretes összegzés). Az oktatók a mentorálási feladatok a folyamatosan megosztják a felsőbb éves hallgatókkal.
A vegyészmérnök hallgatókat a három ipari orientációs csoportban kezdik meg az ismerkedést az ipari igényekkel és követelményrendszerrel. A fő ipari támogatók (Intézeti Tanszékek) havonta egy-egy alkalommal orientációs megbeszélésekre invitálják a hallgatókat, így a hallgatók az ipari gyakorlatokat már egy jól ismert közegben tudják elkezdeni. A hallgató orientációs csoportok kialakítása a legnagyobb rugalmasság mentén a mentorok és az érintett tanszékvezetők egyetértésével történik.
A kétféle csoportban hallgatóink elsajátítják:
- a problémafeltárást és kritikai gondolkodást
- fejlesztjük a kommunikációt és a beszédkultúrát
- tudatosítjuk a diákban, hogy a képzés sikeréhez az ő munkája, tudása és javaslatai elengedhetetlenek (fontosnak érezheti magát)
- a csoportban végzett munka során megtanítjuk a hallgatókat arra, hogyan alakítsanak ki kapcsolatokat és működjenek együtt, függetlenül az alárendeltségi viszonyoktól
A modern jól képzett mérnökök kompetenciáinak kiterjesztésével ugrásszerűen javulni fog a problémafeltáró és megoldó készség. A felmenő rendszerben elsajátítják a hallgatóink a tanítva tanulni elvet, így egy sokkal biztosabb alkalmazható tudással fogják befejezni tanulmányaikat. Ezzel együtt átalakul a motivációs bázis is; kialakítjuk hallgatóinkban az egyéni és csoportos kompetenciák kibontakoztatásának képességét. Az iparban elvárt élethosszig tartó tanulás igénye fog kifejlődni a tanulási tartalom és forma személyre szabásán keresztül. Ezzel az új módszerrel lesz csak biztosítható az oktatásban a technológiai szinten már meglévő produktivitás.
Bízunk benne, hogy az újonnan induló vegyészmérnök alapképzés esetén kipróbálandó módszertani kísérlet sikere esetén általánosítható lesz a mérnökképzés teljes vertikumára. A Miskolci Egyetem és selmeci jogelődjei is élen jártak az oktatás megújításban, meggyőződésünk, hogy ez az országosan is egyedülálló kezdeményezés a „személyre szabott egyetemi képzés” az egyetemünket a hazai és a nemzetközi mérnökképzés élvonalába helyezi.
MIÉRT ÉRDEMES A VEGYÉSZMÉRNÖK KÉPZÉST VÁLASZTANOD?
- A VEGYIPAR AZ EGYIK LEGGYORSABBAN FEJLŐDŐ IPARI ÁGAZAT, MEGYÉNK AZ IPARÁG FELLEGVÁRA
- GYAKORLAT ORIENTÁLT KÉPZÉS, IPARI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
- VÁLASSZ OLYAN SZAKMÁT, AMIVEL MINDANNYIUNK ÉLETÉT MEGVÁLTOZTATHATOD!
- A VEGYÉSZMÉRNÖK HIÁNYSZAKMA, AZ EGYETEM ELVÉGZÉSE UTÁN GARANTÁLTAN LESZ MUNKÁD, NEM KELL HÓNAPOKIG ÁLLÁSKERESŐKÉNT KÓBOROLNOD
- VEGYIPARBAN AZ IPARI ÁTLAGNÁL JOBB FIZETÉS VÁR, AMI VALLJUK BE NEM UTOLSÓ SZEMPONT
- HATÁR A CSILLAGOS ÉG, CSAK RAJTAD ÁLL, HOGY MIT HOZOL KI A RÁD BÍZOTT PROJEKTEKBŐL
MENTORAINK
Prof. Dr. Viskolcz Béla
egyetemi tanár
Dr. Muránszky Gábor
egyetemi docens
Muránszky Gábor vagyok, okleveles vegyész, analitikus. Különböző anyagok alkotóinak minőségi, mennyiségi meghatározásával, új analitikai módszerek, eljárások fejlesztésével foglalkozom. Munkám során a klasszikus analitikai módszerek mellett, számos nagyműszeres analitikai készüléket is rutinszerűen használok legyen szó elemanalitikáról (elemanalizátor, ICP-OES) vagy elválasztástechnikai módszerekről (GC-MS, HPLC).
Dr. Fiser Béla
tudományos munkatárs
A kémia, biológia és fizika hármasának határán próbálom kicsit jobban megérteni a világot számítógépes kémiai módszerek és kísérletek segítségével a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetében.
Ha többet szeretnél tudni rólam látogass el a honlapomra (https://bodzalomb.wixsite.com/fiserb), s ha bármi kérdésed van fordulj hozzám bizalommal.
Dr. Fejes Zsolt
egyetemi docens
A Debreceni Egyetemen végeztem okleveles vegyészként, majd ugyenezen intézményben 2011-ben szereztem PhD fokozatot szerves preparatív kémia témában.
A Miskolc Egyetem Kémiai Intézetében poliuretánhabok előállításával, izocianát–alkohol reakciók kinetikai vizsgálatával, valamint az ehhez kapcsolódó analitikai mérésekkel foglalkozom.
Dr. Vanyorek László
egyetemi docens
Vegyész diplomámat 2008-ban szereztem a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai karán. PhD fokozatot a Miskolci Egyetem Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák doktori Iskolában szereztem 2015-ben. Disszertációmat nitrogén dópolt, szén nanocső hordozós hidrogénező katalizátorok fejlesztéséből írtam. Jelenleg futó kutatási témáink között szerepel olyan iparilag jelentős, nitrogén tartalmú aromás vegyületek, mint a nitrobenzol és dinitrotoluol katalitikus hidrogénezéséhez alkalmazható katalizátorok fejlesztése.
Dr. Szőri-Dorogházi Emma
tudományos munkatárs
Doktori munkám során elsősorban molekuláris klónozás, DNS mutagenezis technikák, heterológ fehérje expresszió, fehérje-kölcsönhatások elemzése, valamint különböző mikrobiológiai laboratóriumi technikák terén szereztem jártasságot. Jelenlegi feladataim fókuszában viszont különböző újonnan kifejlesztett vegyi anyagok, gyártási folyamatok során felhasznált vegyszerek, illetve az anyagfejlesztések során keletkező „melléktermékek” toxicitás vizsgálatára alkalmas eljárások kidolgozása, standardizálása, nanoszerkezetű anyagok antimikrobiális hatásának, vagy vírusokat/baktériumokat megszűrő képességének tesztelése áll. Mindezen munkák megvalósítása vegyész kollégákkal való szoros együttműködésben történik, ami pedig jó lehetőséget biztosít számomra további tudományterületekre való rálátás megszerzésében.
Dr. Szőri Milán
egyetemi docens
Szőri Milán vagyok és atomi szinten vizsgálom a fizikai-kémiai jelenségeket, legyen az asztrokémia, molekuláris evolúció, égéskémia, adszorpció és fázisdiagram vagy biomembránok szennyezésáteresztő képessége. Szeretem a “kiszámíthatóságot”, lényeg, hogy kelljen a feladathoz számítógép meg kémia. Ja és szeretem a diót.
Dr. Németh Zoltán
tudományos főmunkatárs
Németh Zoltán vagyok, kutatási területem új típusú hibrid membránok előállítása, mellyel szeretnénk hozzájárulni a növekvő vízigény fenntartható és környezettudatos kielégítésére. Munkám során a Miskolci Egyetem platformján megtalálható legmodernebb anyagtudományi eszközeit használom. Szakmai tapasztalataim több ízben bővíthettem külföldi műhelyekben (Svájc, Franciaország, Dánia).
Dr. Váradi Csaba
tudományos munkatárs
Váradi Csaba, molekuláris biológus, Marie-Curie ösztöndíjas kutató, csaknem egy évtizede vizsgálom a szérumfehérjék poszt-transzlációs módosulásait, azon belül is főként a glikozilációt. Számos új mintapreparálási eljárás és nemzetközi szabadalom kötődik a nevemhez mely révén új irányokat nyitottam a műszeres glikoanalitikában. Jelenleg a Miskolci Egyetem Kémia Intézetében kutatom a glikoziláció biomarkerként való hasznosithatóságát különböző gyulladásos és daganatos betegségekben.
NÉHÁNY INFORMÁCIÓ, AMIT A VEGYÉSZMÉRNÖKI MUNKÁRÓL RÖVIDEN TUDNOD KELL
A vegyészmérnök a kőolaj- és benzinszármazékok, gyógyszerek, szintetikus anyagok, növényvédő szerek, mosószerek, kozmetikai termékek, műanyagok és gumik, műtrágyák, egyéb vegyipari termékek gyártását irányítja a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével, kidolgozza a nagyüzemi vegyi folyamatok technológiáját, ellenőrzi a termékek kémiai összetételét, minőségi paramétereit, felügyeli a vegyi üzemek karbantartását, javítását és mindezen témakörökben kutatást folytat.
Feladatai:
- a minőség ellenőrzésére és fenntartására vonatkozó műszaki előírások és ajánlások értelmezése, azok alkalmazása;
- a rendelkezésre álló berendezések elrendezésének és rendszerbe illesztésének meghatározása;
- a technológiai folyamat felműszerezése, ellenőrzési pontok, mérőeszközök és beavatkozásra lehetőséget adó készülékek elhelyezése;
- üzemzavarok, minőségi problémák okának kivizsgálása és mielőbbi elhárítása;
- az alapanyagok és egyéb gyártási segédanyagok felhasználására, továbbá a gyártás során keletkezett félkész- és késztermék forgalomba hozatalára vonatkozó törvényes előírások, rendeletek megismerése, betartása és betartatása;
- vegyi üzemek létesítésére és működtetésére vonatkozó tervek készítése;
- a létesítés környezetvédelmi, biztonsági és egyéb feltételeinek vizsgálata;
- együttműködés más szakterületeken dolgozó mérnökökkel és munkáját elősegítő egyéb szakemberekkel;
- kereskedelmi méretű kémiai folyamatokkal kapcsolatos vizsgálatok végzése, ezekkel kapcsolatos tanácsadás nyújtása és ezek kifejlesztésének végzése kőolaj és egyéb folyadékok vagy gázok finomítása, illetve különféle anyagok és termékek, többek között kőolajszármazékok, robbanóanyagok, élelmiszeripari termékek, gyógyszerek vagy szintetikus anyagok előállítása céljából;
- tesztek végzése a termelés különböző szakaszaiban, hogy meghatározza a különféle változók, többek között a hőmérséklet, sűrűség, fajsúly és nyomás szabályozásának mértékét;
- laboratóriumi kísérletekben dolgozza ki az új termékek gyártásának fázisait, és kis szériában, pl. kísérleti üzemben teszteli a tervezett folyamatokat.