Az utóbbi években jelentős változások következetek be a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Intézetében. A tudományos kihívások közül különösen nagy jelentőségű a légköri CO₂ kibocsájtás és az ezzel összefüggő energiatárolási kérdések. A tudományos kihívásokra adekvát válaszokat csak a folyamatok elméleti hátterének felderítésével, új anyagokat tervezésével és szintézisével adhatunk. Akár laboratóriumi, akár ipari szintézisek esetén kiemelkedő fontosságú a katalizátorok kutatása. Az új és hatékonyabb katalizátorok segítik majd a környezeti problémák megoldását a jövőben. Ezekre a kihívásokra született válaszainkat kívánjuk bemutatni, és bízunk benne, hogy mások számára is hasznos lehet.

Finanszírozás és vállalati kapcsolatok

Miskolci Egyetem kiemelt figyelmet fordít a régióban működő nagyvállalatokkal kialakított szakmai kapcsolatok és együttműködési formák élénkítésére. A Kémiai Intézet stratégiai partnerként működik együtt a Wanhua BorsodChem Zrt., a MOL Petrolkémia, a Kiss Cégcsoport és a Bosch csoport Miskolcon működő cégeivel, ezáltal is csökkentve az Intézet normatív finanszírozásból és a kedvezőtlen hazai demográfiai trendekből származó kitettségét.

A Kémiai Intézet három saját ipari tanszékkel igyekszik minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot a régió meghatározó vegyipari vállalataival:

• Vegyipari Technológiai (Borsodchem) Intézeti Tanszék
• Petrolkémiai Technológiai (MOL-MPK) Intézeti Tanszék
• Finomkémiai és Környezettechnológia (Kiss Cégcsoport) Intézeti Tanszék

Ez utóbbi intézeti tanszék avatását 2017 februárjában tartottuk. Az együttműködések sikerességét közös nyertes pályázatok, megbízások és a duális képzési forma is bizonyítják. A GINOP pályázatokat, mint kiváló lehetőséget, közösen ragadtuk meg ipari partnereinkkel. A Kémiai Intézet három jelentősebb GINOP pályázatban vállal meghatározó szerepet:

• GINOP 2.2.1-15-2016-00005: Vegyszeripari maradékok energia hatékony és környezetbarát semlegesítése, anyagában történő újrahasznosítása (nátrium-klorát katalitikus termikus semlegesítéséhez szükséges növelt hatékonyságú katalizátorok kutatása és innovatív fejlesztése) A projekt időtartama: 2016.05.01-12.31. A megítélt támogatásból a Kémiai Intézetre jutó összeg 365 MFt.
• GINOP-2.3.2-15-2016-00058: Immunstimuláló hatású és eddig nem alkalmazott mikroalga törzseken alapuló preventív célú takarmány kiegészítők hatékony termelése és intenzív halgazdaságokban történő hasznosítása. A projekt időtartama: 2017.04.01-03.31. A megítélt támogatásból a Kémiai Intézetre jutó összeg 115 MFt.
• GINOP-2.3.4-15-2016-00004: Korszerű anyagok és intelligens technológiák FIEK létrehozása a Miskolci Egyetemen. A projekt időtartama: 2016.12.15-12.15, a támogatás 4 818 MFt.

A Miskolci Egyetem zászlóshajó projektjének célja kiemelkedő kutatási fejlesztési és innovációs (KFI) eredmények létrehozása és azok gazdasági hasznosítása. A projekt/FIEK három fókuszterületet, illetve részprojektet (vertikális dimenzió) jelöl ki a KFI feladatok színteréül:

• korszerű anyagok és vizsgálataik;
• modern anyagtechnológiák
• intelligens irányítás és automatizálás

Az első két terület szinergikusan épül egymásra és komplementer kutatásokat tesz lehetővé, a partnerek direkt KFI tematikájának megfelelően. A harmadik terület egyrészt összeköti a két alapdimenziót, másrészt az önálló aktivitás lehetőségét is kínálja az Industry4.0 kutatások kereteiben.

A konzorcium tagjai (horizontális dimenzió) a Miskolci Egyetem (ME) vezetésével a BorsodChem Zrt. (BC), a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. (BOSCH) és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI). (forrás: http://fiek.uni-miskolc.hu )

Az intézeti alapkutatási témák egyik legfontosabb jellemzője, hogy rendelkeznek az ipari partnereihez kapcsolható együttműködési potenciállal. A különböző kutatási témák koherenciája különösen fontos ebben rendszerben, mert közös ismeretanyagot, infrastruktúrát és nem utolsósorban közös személyi állományt feltételeznek. A különböző csoportok „áthallásai” rendkívüli módon erősítik az egyedi témák közvetítését az ipari partnerek felé. Az egyetem egyik fő társadalmi szerepe az innovációs út rövidítése a tudomány és az ipar között. Ennek egyik leghatékonyabb új eszköze a duális képzés, a kutatva tanulni és azt rögtön kipróbálni ipari környezetben, és fordítva: az ipari problémák felismerése után a duális hallgatók kísérlik meg az ipari problémát „egyetemi eszközökkel” megoldani. ket